Háborúban áll az egész világ, álljunk le még időben! – ferenc pápa sajtótájékoztatója - vatican news

A Dél-Szudánból hazafelé tartó repülőúton Ferenc pápa szokásához híven sajtótájékoztatót tartott, de ez alkalommal a canterburyi érsekkel és a skót egyház vezetőjével közösen folytattak

beszélgetést az újságírókkal. Ferenc pápa XVI. Benedek pápáról szólva megállapította: halálát egyesek saját céljaikra eszközként használják fel, ők nem az egyház emberei. VERTSE MÁRTA /

VÉRTESALJAI LÁSZLÓ  - VATIKÁN „Háborúban áll az egész világ, önpusztítás folyik, álljunk meg még időben!” – hangzott Ferenc pápa aggódó felhívása a sajtókonferencián, amelyet közösen tartott

Justin Welby canterbury anglikán érsekkel és Iain Greenshields tiszteletessel, a skót egyház közgyűlésének moderátorával a Dél-Szudánból Rómába tartó repülőúton. A pápa többek között

kifejtette, hogy XVI. Benedek pápa tavaly december 31-én bekövetkezett halálát saját céljaikra eszközként használták fel egyes személyek, akik nem az egyházat képviselik. Elmagyarázta, hogy

elődjével több ízben is konzultált ezekben az években, és Benedek pápa „nem érzett keserűséget amiatt, amit tettem” – mondta a pápa. A sajtókonferencia elején hangsúlyozta, hogy dél-szudáni

látogatása ökumenikus látogatás volt, ezért akarta, hogy az anglikán és a skót egyház képviselői is részt vegyenek a beszélgetésben. Arra is utalt, hogy Canterbury érseke már évek óta

elősegíti a megbékélés útját az afrikai országban. A 2019-ES VATIKÁNI LELKIGYAKORLAT FORDULÓPONTOT JELENTETT AZ ORSZÁG ÉLETÉBEN Justin Welby canterbury érsek, anglikán prímás felidézte, hogy

feleségével együtt 2014 januárjában látogattak el első ízben Dél-Szudánba az anglikán közösség által szervezett utazás alkalmával. A helyi érsek kérésére Bor nevű várost keresték fel, ahol

már öt hete tartott a nagyon kegyetlen polgárháború. Már a város repülőterén is voltak temetetlen halottak, abban az időszakban mintegy ötezer holttest hevert Bor utcáin. A székesegyházban

gyűjtötték egybe a legyilkolt tiszteleteseket, megerőszakolt és megölt feleségeiket. Rettenetes volt a helyzet, emlékezett vissza Welby érsek, az anglikán közösség vezetője. Miután abban a

kiváltságban van része, hogy rendszeresen találkozhat Ferenc pápával, az egyik alkalommal hosszasan beszélgettek Dél-Szudánról és akkor tervezték el a vatikáni lelkigyakorlat megvalósítását,

amire 2019-ben került sor. A találkozó csúcspontját képezte a pápa felejthetetlen gesztusa, amikor letérdelt és megcsókolta a vezetők lábát, hogy könyörögjön a békéért. Ez jelentett

fordulópontot a kemény vitákban, amikor a felek végül is elhatározták, hogy megújítják a békemegegyezést. Canterbury érseke itt egy sportkifejezést használt: „ahogy az edző mondja, jó vagy a

következő mérkőzésig”, amit ebben az esetben a pandémia miatt el kellett halasztani. Időközben mintha a látogatást előkészítő csoport bizalma csökkent volna a 2019-es találkozóhoz képest,

de azután volt egy áttörés. Ferenc pápa szavaira utalva Welby érsek megállapította, hogy „szív szólt a szívhez”. Szükség van arra, hogy a vezetők megváltoztassák szívüket, megegyezzenek egy

olyan folyamatban, amely békés átmenetet biztosít. El kell kötelezniük magukat a korrupció és a fegyvercsempészet felszámolására. Ez további munkát igényel majd a Vatikánnal és az ún.

Trojkával, azaz az USA, az Egyesült Királyság és Norvégia képviselőivel, hogy ez a ma még kevéssé nyitott kapu kitáruljon. Dél-Szudánban két év múlva tartanak választásokat és komoly

előrehaladásra van szükség az idei év végéig – fejtette ki beszámolójában Welby canterbury érsek, anglikán prímás. A TETTEK HANGOSABBAK A SZAVAKNÁL, SÜRGŐS VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG

Greenshields presbiteriánus tiszteletes helyzetelemzésében elmondta, hogy az ő tapasztalatai nagyon eltérőek, hiszen csak most először járt Dél-Szudánban, de egyháza segítséget nyújt a

dél-szudáni menekülteknek. Ezen a látogatáson bebizonyosodott, hogy a tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak, a szívek mondták el az igazságot. A kormánnyal folytatott megbeszélésen

egyháza elkötelezte magát, hogy mindent megtesz a helyzet változtatásáért. Ehhez arra van szükség, hogy találkozzanak partnereikkel és már most kérik, hogy akik változtatni tudnak, sürgősen

kezdjék el ezt a folyamatot. ABBA KELL HAGYNI KONGÓ KIZSÁKMÁNYOLÁSÁT Jean-Baptiste Malenge kongói katolikus pap, újságíró, a Szentszék és a Kongói Demokratikus Köztársaság között 2016-ban az

oktatásra vonatkozó megegyezésről kérdezte a pápát, aki válaszában felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt egy zoom találkozón vett részt nagyon intelligens afrikai egyetemi hallgatókkal.

„Önöknek kiváló intelligenciával rendelkező embereik vannak, ez az önök egyik gazdagsága, intelligens fiatalok, akik számára helyet kell biztosítani, ne zárják be előttük az ajtókat” -

fejtette ki Ferenc pápa. Kongó olyan sok természeti gazdagsággal rendelkezik, ami sokakat késztet arra, hogy kizsákmányolják. A pápa idézett egy mondást, hozzátéve, hogy nem tudja igaz-e,

hogy az egykor gyarmattartó országok a függetlenséget a padlóról felfelé adták csak meg, alatta pedig ásványkincseket keresnek. Afrika kizsákmányolását abba kell hagyni – szögezte le a pápa,

majd fájdalommal szólt Kongó keleti részének problémájáról, ahol háború pusztít. Volt alkalma találkozni a háború áldozataival, sebesültekkel, amputáltakkal. Mindez a sok szenvedés,

fájdalom azért történik, hogy megszerezzék az ország gazdagságát. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta válaszában Ferenc pápa. KONGÓ NEM LEHET A NAGYHATALMAK JÁTSZÓTERE Welby érsek a pápa

szavait visszhangozva szintén leszögezte, hogy Kongó nem lehet a nagyhatalmak játszótere. Az anglikán prímás felemelte szavát a bányavállalatok kizsákmányoló tevékenysége, a gyermekkatonák

alkalmazása, az emberrablások, a széles körben alkalmazott nemi erőszak ellen. Kifosztják Kongót, amely adottságai szerint a Föld egyik leggazdagabb országa lehetne, segíthetné Afrika többi

részét. A meggyötört ország gyakorlatilag csak politikai függetlenséget kapott, gazdasági függetlenség nélkül. Az ebola vírus idején az anglikán egyház lelkészeket képezett ki a betegség

kezelésére. Elismeréssel szólt a katolikus egyház rendkívüli munkájáról is, kiemelve a Nagy-tavak projektet. A nagyhatalmak ismerjék el, hogy Afrika és különösen Kongó olyan sok erőforrással

rendelkezik, amelyekre a világ többi részének nagy szüksége van, ha végre akarják hajtani az ökológiai átmenetet és meg akarják menteni bolygónkat az éghajlatváltozástól. Ennek egyetlen

módja, ha nem saját jólétükre törekszenek kezüket vérrel borítva, hanem Kongó békéjét keresik – fejtette ki Justin Welby canterbury érsek. Greenshields tiszteletes a témához szólva a

fejlődésben lévő országokban szerzett tapasztalatára hivatkozott és a nők, különös tekintettel a fiatal nők jogainak elismerését sürgette. Jean-Luc Mootosamy az Afrikában dúló erőszak

gyökereire kérdezett, ahol az ENSZ-missziók több évtizedes jelenléte ellenére sem szűnik meg az erőszak. Hogyan lehetne megfelelő beavatkozási modellt találni, hogy az afrikai nemzetek

kivédjék olyan nemzetközi partnerek választását, akik esetleg nem tartják be a nemzetközi jogot? FERENC PÁPA: A FEGYVERELADÁS A LEGNAGYOBB CSAPÁS A VILÁGON Ferenc pápa válasza szerint „az

erőszak egy mindennapos téma, amit most Dél-Szudánban is láttak, ahol fájdalommal lehet tapasztalni az erőszak provokálását. Ennek egyik pontja a fegyverek eladása, ahogy erre Welby érsek is

utalt. A Szentatya szerint a fegyvereladás a legnagyobb csapás a világon. A fegyverkereskedelem üzlet. Egy szakértő mondta neki, hogy ha egy éven át nem adnának el fegyvereket, megszűnne az

éhség a világban, bár a pápa nem tudja, hogy ez tényleg igaz-e. De ma csúcson jár a fegyvereladás, és nem is csak a nagyhatalmak között. A szegény emberek között háborút vetnek el. Ez

kegyetlen dolog. Azt mondják nekik: „Menjetek a háborúba!” és hozzá fegyvert adnak nekik, mert mögötte gazdasági érdekek állnak, hogy kiaknázzák a földet, az ásványokat, a benne rejlő

gazdagságot. Igaz viszont, hogy Afrikában a törzsi viselkedés nem segít. Pontosan nem tudja a pápa, hogyan is van ez Dél-Szudánban, de szerinte ott is létezik. Párbeszédre van szükség a

különböző törzsek között. Felidézi a Kenyában tett látogatását, amikor a teli stadionban mindenki felállt és együtt mondtak nemet a törzsiségre, a törzsi szellemre. Ezek mindegyikének megvan

a maga története, léteznek ősi ellenségeskedések, különböző kultúrák. Másfelől az is igaz, hogy a törzsek közötti harcot a fegyvereladás okozza, majd aztán kihasználják a törzsek egymás

közötti háborúját. Ez ördögi dolog! Nincs is erre más szó! Ez pusztítás, a teremtés, az ember és a társadalom elpusztítása. A pápa nem tudja, hogy ez Dél-Szudánban is megtörténik, de néhány

országban megesik: gyerekeket toboroznak, hogy csatlakozzanak a milíciához és harcoljanak más gyerekekkel. Összefoglalva, a pápa szerint a legsúlyosabb probléma az az eltökélt szándék, hogy

megkaparintsák az ország gazdagságát, a tantált, a lítiumot, ezeket a dolgokat, és a háború révén, amihez fegyvereket adnak el, ehhez a gyerekeket is felhasználják. GREENSHIELDS SKÓT

TISZTELETES: OKTATÁSSAL SEGÍTSÜNK AZ ÍRÁSTUDATLANSÁGON Greenshields skót tiszteletes szerint a felmerülő probléma egyike a magas szintű írástudatlanság: az emberek nem tudják pontosan, kik

ők, hol vannak, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. A megosztottságot mindenképpen párbeszéddel kell megoldani. Ehhez példaként hozott egy kis történetet saját hazájából. Skócia

vallásilag mélyen megosztott volt, szörnyű erőszakcselekmények történtek, majd elkezdődött a párbeszéd a skót egyház és a katolikusok között, ami tavaly egy közös barátságnyilatkozat

aláírásához vezetett. Ennek jegyében szeretnének együtt járni a különbözőségekben és a lehetséges közös dolgokban, mert csak így lehet lebontani a falakat. Az oktatás segít ebből a

szempontból. JUSTIN WELBY CANTERBURY ÉRSEK: VÁLTOZÁST AZ EGYHÁZAK HOZTAK   Justin Welby canterbury érsek az Egyesült Nemzetek Szervezetének álláspontjára utalt, ami nem a „vagy”, hanem az

„és” választása. Az Egyház nem csak olyan hálózatokat tud biztosítani, melyek nem korruptak és így a segélyek eljutnak az országokba, hanem segítenek túllépni a harcban álló felek közötti

határokon. Nagy változást hozott ez a látogatás, ami ennek a látogatásnak a lényege. 100 évvel ezelőtt Nuer és Dinka törzsek állandóan hadban álltak egymással, ez volt a bosszú kultúrája,

főként a nuerek álltak szemben, még egymás közt is. A változást nem a kormány hozta, hanem az egyházak, melyek jelentősen hatottak az emberek szívére, akik hitre jutottak Jézus Krisztusban

és megértették, hogy másképpen is lehet élni. Most a látogatás után nemcsak emberi cselekvés van, hanem Isten Szentlelke hozta el a kiengesztelődés és a gyógyulás lelkületét a dél-szudáni

embereknek. Claudio Lavanga, az NBC NEWS tudósítója kérdezte Ferenc pápától, hogy a dél-szudáni miniszterek előtti letérdelés gesztusához hasonlóan kész lenne ezt a megtenni a szörnyűséges

ukrajnai háború évfordulója előtt akár Putyin elnök esetében is, ha sor kerülne egy találkozásra, majd mindhármuktól kérdezte, hogy készek-e egy közös nyilatkozatra Ukrajna békéjéért. Ferenc

pápa a maga részéről nyitott a találkozásra mindkét elnökkel. Kijevbe azért nem utazott, mert akkor nem mehetett Moszkvába. De azért párbeszédet folytatott, sőt a háború második napján

elment az orosz nagykövetségre, hogy elmondja, elmenne Moszkvába Putyinnal beszélni, ha a tárgyalásra van egy kis reménysugár. Lavrov miniszter azt válaszolta, hogy ezt jól megfontolja,

„majd meglátjuk". Ez a gesztust neki szántam (Putyinnak). FERENC PÁPA:  AZ EGÉSZ VILÁG ÖNPUSZTÍTÓ HÁBORÚBAN ÁLL. EZT KOMOLYAN KELL VENNI! A dél-szudáni miniszterekkel való 2019-es

találkozó gesztusáról így vallott a Szentatya: „Nem tudom, hogyan történt, nem gondoltam ki előre, és amiket nem gondolsz ki előre, nem ismételheted meg. A Lélek indít arra, ezt nem lehet

megmagyarázni, kész! Én már el is felejtettem. Ez egy szolgálat volt, melyben egyféle belső késztetés eszköze lettem, de ez nem egy megtervezett dolog. Ma ebben itt tartunk, de nem ez az

egyetlen háború, amelyben igazságot szeretnék tenni: Szíria tizenkét-tizenhárom éve háborúban áll, Jemen több mint tíz éve háborúzik, de gondoljunk csak Mianmarra, a szegény rohingya népre,

akik azért bolyonganak a világban, mert elűzték őket saját hazájukból. Aztán Latin-Amerikában mindenütt háborús tűzfészkek vannak. És vannak háborúk, amelyek fontosabbak a hírverés számára.

Az egész világ önpusztító háborúban áll. Ezt komolyan kell venni: Ez önpusztítás! Állítsuk meg időben, mert egyik bomba hív egy nagyobbat és egy még nagyobbat, míg végül nem is tudjuk, hova

jut a háború kiszélesedése! Józan fej kell ehhez! Greenshields tiszteletes beszélt a nőkről, de akiket én Dél-Szudánban láttam, azok maguk nevelik a gyerekeket és néha magukra maradnak, de

van erejük országot teremteni, mert derék nők ezek. A férfiak harcolni mennek, háborúzni, ám ezek az asszonyok két, három, négy, öt gyerekkel csak mennek előre, ahogy Dél-Szudánban láttam.

Nőkről beszélve szeretnék egy szót szólni az szerzetesnővérekről, akik jelen vannak ezekben a dolgokban, néhányat láttam közülük itt Dél-Szudánban, majd a mai szentmisén sok olyan nővér

nevét hallottam, akiket megöltek. Visszatérve a nők erejére, komolyan kell azt venni, nem úgy mintha valami smink reklám lenne. Ez kérem a nő megsértése, a nő nagyobb dolgokra való! JUSTIN

WELBY ANGLIKÁN ÉRSEK: A HÁBORÚ A NŐK ÉS A FIATALOK BEVONÁSÁVAL ÉRHET VÉGET Justin Welby anglikán érsek a háború témája kapcsán hozzáfűzte, hogy november végén és december elején járt

Ukrajnában, de az elhangzottak után nincs különösebb hozzáfűzni valója. Ez a háború Putyin úr kezében van, aki meg tudná fékezni a háborút egy visszavonulással, vagy tűzszünettel és aztán

jöhetnek a tárgyalások a hosszú távú megállapodásokról. Ez egy szörnyű és félelmetes háború és ennek kapcsán az anglikán érsek egyetért Ferenc pápával, mert sok más háború is van.

Megemlítette, hogy néhány hetente beszél egyházuk mianmari vezetőjével, hasonlóképpen a nigériai anglikán egyház vezetőjével, ahol tegnap 40 embert öltek meg. Teljesen egyetért a

Szentatyával, a háború a nők és a fiatalok bevonásával ér véget, ahogy azt ő felvázolta. A HOMOSZEXUÁLISOKAT NEM SZABAD KRIMINALIZÁLNI _A negyedik kérdést Bruce De Galzain tette fel a Radio

France-tól Ferenc pápának, aki elindulása előtt elítélte a homoszexualitás megbélyegzését. Dél-Szudánban és Kongóban a családok azonban nem fogadják el azt. Az újságíró a hét során öt

homoszexuálissal is találkozott Kinshasában, akiket családjuk elutasított és elüldözött. Ők elmondták, hogy mindez szüleik vallásos neveléséből adódik. Mit tudna a Szentatya erről mondani a

kongói és dél-szudáni családodnak és mit a püspököknek, papoknak?_ Kétszer is szólt erről a problémáról a pápa. Először Brazíliából visszatérőben: „ha egy homoszexuális hajlamú ember hívő

lélek és az Istent keresi, akkor kicsoda ő, hogy elítélje”. Másodszor, Írországból visszatérve, ami egy kissé problémás út volt, mert aznap jött ki annak a fiúnak a levele, de a pápa

világosan megmondta a szülőknek, hogy ilyen beállítottságú gyerekeknek joguk van otthon maradni, nem lehet őket elzavarni otthonról. Végül mostanában is mondott erről valamit az Associated

Press-nek adott interjúban, de erre már nem emlékszik pontosan. A homoszexualitás kriminalizálása olyan probléma, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Számítások szerint, úgy mondják

legalább ötven országban van ilyen megbélyegzés, közülük tízben pedig halálbüntetés vár rájuk. A pápa szerint ez nem helyes, mert a homoszexuális hajlamú emberek Isten gyermekei, Isten

szereti és elkíséri őket. Igaz, hogy egyesek különféle nemkívánatos helyzetek miatt vannak ilyen állapotban, de egy ilyen embert elítélni bűn, a homoszexuális hajlamúakat kriminalizálni

igazságtalanság. A pápa nem csoportokról beszél, hanem emberekről. Egyesek azt mondják, hogy ők csoportokat alkotnak, amelyek élénk visszhangot keltenek. A pápa szerint a Katolikus Egyház

Katekizmusa világosan beszél erről: nem szabad marginalizálni őket. Justin Welby anglikán érsek szerint az anglikán egyházban csak keveset beszélnek erről a témáról, de most már a

parlamentben is szóba kerül. Teljes mértékben osztja Ferenc pápa nézetét. Az anglikán egyház két határozatot fogadott el a kriminalizálás ellen, de ez lényegében nem változtatta meg az

emberek gondolkodását. A következő napokban egyházuk szinódusi ülésén megvitatják ezt a témát is, ahol Welby érsek majd pontosan idézi Ferenc pápa értékes szavait. Greenshields tiszteletes

szerint az evangéliumok Jézusa a Templom megtisztításán túl soha nem üldözött el magától senkit, hanem szeretettel fordult minden ember felé. BENEDEK PÁPÁVAL MINDENRŐL TUDOTT BESZÉLNI

_Alexander Hecht, az osztrák ORF TV-től azt kérdezte Ferenc pápától, hogy „vajon XVI. Benedek halála után nehezebb lett-e a munkája, mert felerősödtek a feszültségek a katolikus egyház

különböző szárnyai között”?_ Ferenc pápa válaszában megjegyezte, hogy ő Benedek pápával mindenről tudott beszélni és véleményt cserélni. Ő mindig mellette volt, támogatta őt és ha valami

nehézsége volt, elmondta Ferenc pápának és aztán megbeszélték. Nem voltak problémák. Egyszer beszélt a homoszexuálisok házasságáról, a tényről, hogy a házasság szentség, és hogy nem

köthetnek szentségi házasságot, de van lehetőség a polgári jog szerint a közös vagyon biztosítására, mint Franciaországban, bárki köthet polgári kapcsolatot, nem szükségképpen házaspárként.

Nyugdíjas öreg nénik is köthetnek polgári kapcsolatot, mer így sokat kereshetnek. Egyszer valaki, aki nagy teológusnak tartja magát, Benedek pápa barátja révén elment hozzá és bepanaszolta

Ferenc pápát. De Benedek nem ijedt meg, magához hívott négy elsőrendű teológus bíborost és azt kérte tőlük, hogy magyarázzák meg neki azt a dolgot és ők megmagyarázták neki. Így ért véget a

történet. Ferenc pápa úgy véli, hogy Benedek halálát kihasználták olyan emberek, akik saját malmukra akarják hajtani a vizet. Azok pedig, akik eszközként használnak egy ilyen derék embert,

Isten emberét, egy szent egyházatyát, azok erkölcstelenek, pártos emberek, nem az egyház emberei. Mindenütt van ilyen irányzat, mely felhasználja a pártos teológiai álláspontokat. Ám ezek

maguktól el fognak tűnni. Ezzel Ferenc pápa azt akarta elmondani, ki volt Benedek pápa és hogy ő nem volt egy megkeseredett ember. EURÓPA LEGKISEBB ORSZÁGAI A FONTOSAK SZÁMÁRA _Végül az

utolsó kérdésben eljövendő terveiről és útjairól kérdezték a pápát._ Mindenhol jelen van a közömbösség globalizációja. Az országon belül többen elfelejtettek rátekinteni honfitársaikra,

polgártársaikra, sarokba állítják őket, hogy ne kelljen rájuk gondolniuk. A pápa szerint elgondolkodtató, hogy a világ legnagyobb vagyona egy kisebbség kezében van, ők pedig nem néznek a

nyomorra, szívük bezárul mások megsegítése előtt. Utazásairól szólva azt gondolja, hogy jövőre India jön sorra. Szeptember 29-23-án Marseille-be megy, és lehet, hogy onnét Mongóliába repül,

de ez még nem biztos. Idén van még egy másik út, ez pedig Lisszabon. A pápa szempontja,  hogy Európa legkisebb országait látogassa meg. Az ellenvetésre, hogy „de hiszen elment

Franciaországba”, azt válaszolja,  hogy „nem, mert ő Strasbourgba ment”. Most pedig Marseille-be megy, de nem Franciaországba. A legkisebbek a fontosak, hogy egy kicsit megismerje a rejtett

Európát, melynek sokféle, nem eléggé ismert kultúrája van. Olyan országokat akar kísérni, mint például Albánia, amely a történelem legkegyetlenebb diktatúráját szenvedte el. Döntéseiről

szólva jelezte, hogy nem akar beleesni a közömbösség globalizációjába. Végül az egészségéről szólva elmondta, hogy az már nem olyan, mint pápasága elején, a térde nehézséget okoz neki, de

azért lassan javul – zárul az a fedélzeti sajtókonferencia, melyet Ferenc pápa vasárnap délután adott Dél-Szudánból Rómába visszatérőben.